_Carl Sagan [élt: 62 évet] (USA, New York,1934. november 9. – 1996. december 20.)
Amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus és rendkívül szuggesztív ismeretterjesztő volt. A Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora, a bolygókutató laboratórium vezetője volt. Kutatásai kezdetben a Vénusz és a Mars légkörére irányultak. Ő tervezte a Viking űrszondák exobiológiai programját. Fontos szerepe volt a NASA űrszondái (Mariner, Voyager, Viking) tudományos programjainak tervezésében, irányításában. A SETI-programok egyik megindítója és vezetője volt. Kiváló népszerűsítő is volt, könyvei, de különösen a Kozmosz című tévésorozata az egész világon nagy sikert aratott.
Élete során több mint 600 tudományos cikket publikált, emellett 20 csillagászati témájú könyv szerzőjeként, társszerzőjeként is ismert.
Csontvelőrák, egy hosszú és gyötrelmes betegség támadta meg, ám halálát 62 évesen tüdőgyulladás okozta.
Carl Sagan emblematikus figurává vált a tudományos ismeretterjesztés területén, elismert harcosként küzdött az áltudományok és a tudomány korlátozását hirdetők ellenében. Humanizmusa, az emberi élet jobbítását és védelmét hirdető tanai legalább olyan ismert volt, mint a tudomány iránti elkötelezettsége, amely kora egyik jelentős személyiségévé avatta.
Élete során több mint 600 tudományos cikket publikált, emellett 20 csillagászati témájú könyv szerzőjeként, társszerzőjeként is ismert.
Csontvelőrák, egy hosszú és gyötrelmes betegség támadta meg, ám halálát 62 évesen tüdőgyulladás okozta.
Carl Sagan emblematikus figurává vált a tudományos ismeretterjesztés területén, elismert harcosként küzdött az áltudományok és a tudomány korlátozását hirdetők ellenében. Humanizmusa, az emberi élet jobbítását és védelmét hirdető tanai legalább olyan ismert volt, mint a tudomány iránti elkötelezettsége, amely kora egyik jelentős személyiségévé avatta.
Sir David Attenborough [85 éves] (Egyesült Királyság, London, 1926. május 8. – )
Brit természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. Már több, mint ötven éve készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb a kilenc tagú Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Munkájának jelentőségét maga a brit királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén.
Richard Dawkins [70 éves] (Kenya, Nairobi, 1941. március 26. – )
Brit etológus, az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb evolúcióbiológusa, egyszersmind népszerű író. A Royal Society tagja, aktív ateista, műveiben gyakran foglalkozik vallási kérdésekkel. Hírnevét 1976-ban Az önző gén című könyvével alapozta meg, amelyben ismertette a géncentrikus evolúció lényegét és annak utolsó fejezetével megalkotta a memetika prototudományát. Gyakori vitapartner televíziós és rádiós műsorokban főként evolúciós biológiai, kreacionizmussal kapcsolatos és vallási témákban. Emellett lelkes szekuláris humanista, szkeptikus és a Brights Mozgalom kiemelkedő alakja.
Dawkinst gyakran kritizálják vallásellenes fellépései miatt, melyek során nem tesz különbséget fundamentalista vallási formák és egyéb lelkiségi és/vagy teológiai irányzatok között. Dawkins stílusát nevezték már „vad gyűlöletnek”, az Isteni téveszme c. könyvét „amatőr munkának” illetve „sületlenségnek” is. Mémelméletét is számos kritika éri.
Dawkinst gyakran kritizálják vallásellenes fellépései miatt, melyek során nem tesz különbséget fundamentalista vallási formák és egyéb lelkiségi és/vagy teológiai irányzatok között. Dawkins stílusát nevezték már „vad gyűlöletnek”, az Isteni téveszme c. könyvét „amatőr munkának” illetve „sületlenségnek” is. Mémelméletét is számos kritika éri.
Daniel Dennett [69 éves] (USA, Boston, 1942. március 28. – )
Jelentős kortárs amerikai kognitiv filozófus, és ateista gondolkodó – saját meghatározása szerint – ortodox neodarwinista. Tanulmányait a Harvardon kezdte, majd a későbbiekben Oxfordban folytatta, itt írta meg doktorátusát is. Dennett a modern analitikus elmefilozófia talán legjelentősebb képviselője, melyben kulcsfontosságú szerep jut az intencionalitásnak (az intencionalitás a klasszikus filozófiában a tudatos állapot irányítottságát, valamire vonatkozását fejezi ki). A szigorúan vett filozófia mellett napjainkban ő Richard Dawkins mellett a neodarwinizmus egyik legismertebb szószólója is.
Kenneth Miller [63 éves] (USA, Rahway, New Jersey 1948. július 14. - )
Amerikai biológia professzor, legfőbbként a kreacionizmussal való szembenállásáról ismert - beleértve az Intelligens Tervezés mozgalmat. Miller, aki hívő katolikus könyvében (Finding Darwin's God) amellett foglal állást, hogy az evolúció és az istenhit összeegyeztethető egymással. Egy másik, 2008-ban megjelent könyve (Only a Theory) pedig az Intelligens Tervezésről rántja le a leplet. Első tanúként a Kitzmiller kontra doveri iskolaszék perben Miller kijelentette, hogy az intelligens tervezettség tudományos eszközökkel nem tesztelhető, s mint áltudománytól a tudományos közösség élesen elhatárolódik.
Stephen Hawking [70 éves] (Egyesült Királyság, Oxford, 1942. január 8. – )
Vezető elméleti fizikus. Fő kutatási területei az elméleti kozmológia és a kvantumgravitáció. Jelentős munkái jelentek meg, melyekben a fekete lyukak és a termodinamika közötti összefüggéseket vizsgálja. Rávilágított, hogy a fekete lyukak nem léteznek örökké.
Az angol kutató ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.
Motoros-neuron betegségének első tünetei akkor jelentkeztek, amikor beiratkozott Cambridge-be. 21 éves korában diagnosztizálták, röviddel az első házassága előtt. Akkoriban orvosai azt jósolták, hogy nem fog 2-3 évnél tovább élni, s bár mozgáskorlátozottsága a betegség előrehaladásával egyre fokozódott, ma is él. Fokozatosan elvesztette végtagjai mozgatásának képességét. Kerekesszékén található számítógépét egy manuális eszközzel irányítja, de az fej- és szemmozdulatokkal is vezérelhető.
1974-ben a Royal Society tagjává választották.1978-ban az elméleti fizikában elért eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.
Az angol kutató ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.
Motoros-neuron betegségének első tünetei akkor jelentkeztek, amikor beiratkozott Cambridge-be. 21 éves korában diagnosztizálták, röviddel az első házassága előtt. Akkoriban orvosai azt jósolták, hogy nem fog 2-3 évnél tovább élni, s bár mozgáskorlátozottsága a betegség előrehaladásával egyre fokozódott, ma is él. Fokozatosan elvesztette végtagjai mozgatásának képességét. Kerekesszékén található számítógépét egy manuális eszközzel irányítja, de az fej- és szemmozdulatokkal is vezérelhető.
1974-ben a Royal Society tagjává választották.1978-ban az elméleti fizikában elért eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.
Richard Feynman [élt: 69 évet] (USA, New York, 1918. május 11. – 1988. február 15.)
A XX. század egyik legnagyobb hatású amerikai elméleti fizikusa.
1943-ban Los Alamosba költözött, ahol részt vett az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan Projektben. Az elméleti fizikában elért jelentős eredményeiért 1954-ben Albert Einstein-díjat kapott. Az 1965-ös fizikai Nobel-díjat megosztva kapta Julian Schwinger és Sin-Tiro Tomonaga mellett. 1986-ban felkérték a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában való részvételre. Önálló kérdezősködései és a mérések megismerése nyomán hamarosan világossá vált számára, hogy a katasztrófa közvetlen oka az O-gyűrűk tömítésének hibája volt, amit a gyorsítórakétában használtak. Feynman ekkor már komoly betegségben szenvedett. 1978-ban rosszindulatú daganattal műtötték, 1986-ban pedig csontvelőrákot állapítottak meg nála. A hasüregi rák visszatért 1987-ben, és nem sokkal ezután Feynman veseelégtelenségben elhunyt.
Egyik életrajzírója szerint Feynman egy iskolai intelligenciateszten csupán a 125-ös értéket érte el, ami magas ugyan, de nem kiugróan.
1943-ban Los Alamosba költözött, ahol részt vett az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan Projektben. Az elméleti fizikában elért jelentős eredményeiért 1954-ben Albert Einstein-díjat kapott. Az 1965-ös fizikai Nobel-díjat megosztva kapta Julian Schwinger és Sin-Tiro Tomonaga mellett. 1986-ban felkérték a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában való részvételre. Önálló kérdezősködései és a mérések megismerése nyomán hamarosan világossá vált számára, hogy a katasztrófa közvetlen oka az O-gyűrűk tömítésének hibája volt, amit a gyorsítórakétában használtak. Feynman ekkor már komoly betegségben szenvedett. 1978-ban rosszindulatú daganattal műtötték, 1986-ban pedig csontvelőrákot állapítottak meg nála. A hasüregi rák visszatért 1987-ben, és nem sokkal ezután Feynman veseelégtelenségben elhunyt.
Egyik életrajzírója szerint Feynman egy iskolai intelligenciateszten csupán a 125-ös értéket érte el, ami magas ugyan, de nem kiugróan.
James Randi [83 éves] (Kanada, Toronto, 1928. augusztus 7. – )
Híres bűvész, illuzionista, aki jelenleg a nemzetközi szkeptikus mozgalom aktivistája is.
Az Amerikai Fizikai Társulat különdíjjal jutalmazott az áltudományok leleplezésében elért rendkívül sikeres tevékenységéért. Randi többek között könyvet írt Uri Gellerről, amelyben leleplezte csalásait. Randi kihívást intézett minden "paranormális" személyhez, hogy képességeit megfelelő ellenőrzés mellett demonstrálja. A mágus mindezt 1 millió dolláros pénzjutalommal tette nyomatékossá, amit a sikeres "paranormálisok" a helyszínen zsebre is tehetnek.
Az Amerikai Fizikai Társulat különdíjjal jutalmazott az áltudományok leleplezésében elért rendkívül sikeres tevékenységéért. Randi többek között könyvet írt Uri Gellerről, amelyben leleplezte csalásait. Randi kihívást intézett minden "paranormális" személyhez, hogy képességeit megfelelő ellenőrzés mellett demonstrálja. A mágus mindezt 1 millió dolláros pénzjutalommal tette nyomatékossá, amit a sikeres "paranormálisok" a helyszínen zsebre is tehetnek.
Hogy kiszűrje a
"like hijacking"
oldalakat a
Facebook
megerősítést kér a lájkolásról.