Az Önt érdeklő könyvekhez egyszerűbben hozzájuthat, ha szándékát a következő e-mail címen jelzi: [email protected]
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?Hogyan látom a világot? E címmel jelent meg 1934-ben Albert Einstein kötete, melynek írásait maga válogatta. A kötetet különböző műfajú írások alkotják. Einstein szellemi önéletrajzát: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek és saját korának személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére. A műben többször is visszatér a kutató vallásosságára, mint a kutatás legfőbb, legnemesebb hajtóerejére. Ez a vallásosság - a természeti törvények csodálata - Spinoza panteizmusával rokon.
Részlet: Alice Calaprice Idézetek Einsteintõl c. művéből: Albert Einstein a vallásról |
Richard Feynman: A felfedezés öröme
A világhírű fizikus rövid művei és előadásai közül itt most azok szerepelnek, amelyek legjobban mutatják be színes egyéniségét és híressé vált sokoldalúságát. Olvashatunk arról, hogy gyerekkorában az apja milyen nagy hatással volt rá, hogyan alakította ki benne azt a látásmódot, amely világszemléletét megalapozta. Japánban tartott előadásában kifejti a nanotechnológia alapjait, azt, hogy a fizika törvényei lehetővé teszik a morzsányi méretű számítógépek készítését. De olvashatunk a könyvben a tudomány és a vallás viszonyáról éppúgy, mint a tudományos kultúra társadalmi szerepéről, sőt egy előadásában részletesen ismerteti, hogy szerinte mi a tudomány lényege, és mi az áltudomány.
Részlet: A tudomány és a vallás közötti kapcsolatról
Részlet: A tudomány és a vallás közötti kapcsolatról
Carl Sagan:
Az éden sárkányai
Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ.
|
Korok és démonok
Sagan ezen műve segítséget kínál a józan gondolkodás és a tisztánlátás képességének megőrzéséhez. A könyv a világ jelenségeire kreált tudománytalan álmagyarázatok ellen emel szót. A XXI. századba lépve, amikor a tudományra alapozott életfeltételek között létezünk több, mint hatmilliárdan, a racionalitás nem adható fel.
Részlet: A szemfényvesztés leleplezésének módjairól |
Milliárdok és milliárdok
A szerző ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.
Részlet: Az árnyak völgyében
Részlet: Az árnyak völgyében
Isaac Asimov:
Richard Dawkins:
Az önző gén
Ez a könyv emelte Dawkinst egy ismeretlen etológusból az egyik legismertebb evolucionista tudóssá, és egyben az egyik legismertebb tudomány-népszerűsítővé a világon. Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésről szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a képzeletet. De mégsem tudományos fantasztikus regény: tudomány. Az önzőgén-elmélet Darwin elmélete - kicsit más formában.
A vak órásmester
Miért létezünk mi, és miért létezik a többi komplikált dolog? Bármi legyen is létünk végső magyarázata, a véletlen vagy az élők világát megszabó "vak égi órásmester" nem lehet, csakis a lassú, fokozatos, összegződő természetes szelekció. Dawkins a darwini evolúcióelméletről szóló könyvében is érthetően és szemléletesen foglalja össze mindazt, amit az "élet tudományáról" tudni kell.
Szivárványbontás
Igaza van Keatsnek, és Newton valóban megfosztotta szépségétől a szivárványt, amikor a fehér fényt színekre bontotta? Dawkins szerint nem, hiszen Newton kulcsot adott a modern csillagászathoz, éppenhogy költészetet lehelt a kozmológiába. A rejtélyek nem veszítik el költői varázsukat azzal, hogy megfejtik őket: a megoldás sokkal szebb, mint a talány, és mélyebb rejtélyeket fed fel.
A legnagyobb mutatvány
150 évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét.
|
A hódító gén
Vajon mik azok az egységek, amelyek között a természetes szelekció válogat; kik a harcoló felek a létért folyó küzdelemben? – teszi föl ebben a könyvében is a kérdést a szerző. A biológusok egy része azt válaszolja erre: a rátermettségük növelésén fáradozó egyedek, mások viszont a saját fennmaradásukért „fáradozó” génekre igyekeznek terelni a gyanút.
Folyam az édenkertből
Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember – vagy bármely élõ szervezet – kivételes „programozott túlélõgép”? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.
Részlet: Arról, hogy miért halunk meg Az ördög káplánja
Az Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt.
Részlet: Kígyóolaj A valóság varázsa
A varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa - a tudomány.
|
Daniel Dennett:
Francis Crick: Az Élet mikéntje, eredete és természete
A földi élet keletkezésére kétféle teória létezik, és ezek szöges ellentétben állnak egymással. A elsõ - az ortodox elmélet - szerint az általunk ismert élet itt kezdõdött, magától. A második - az irányított pánspermia - azt állítja, hogy létünk gyökerei visszanyúlnak a világmindenség egy másik pontjára, csaknem biztosan egy másik pontjára, csaknem biztosan egy másik bolygóra, amelyen az élet igen magas fejlettséget ért el, mielõtt itt a Földön bármi is elkezdõdött volna. Nálunk az élet azokkal a baktériumokkal indult, amelyeket ez a civilizáció küldött ide űrhajóval. Ez utóbbi, sci-fibe illõ lehetõség szigorúan fikciómentes végiggondolására hívja meg olvasóit a DNS szerkezetének felfedezéséért 1962-ben Nobel-díjjal jutalmazott angol biokémikus, Francis Crick.
John Maynard Smith - Szathmáry Eörs: Az evolúció nagy lépései
A könyv az evolúcióbiológusok körében rendkívüli elismerésnek örvend. Sikerének titka a nagy kérdések átfogó, logikus elemzése, sokoldalúan alapos körüljárása, s a jelenségekhez fűzött magyarázatok kritikai mérlegelése. Kevés tudósnak jut eszébe, hogy szakemberek körében elismert könyvét a szélesebb olvasótábor számára is emészthető formába öntse. Az ismeretterjesztés ugyanis rendkívül nehéz és kockázatos vállalkozás. A könyvben a szerzők az élet meghatározásával s az evolúció nagy problémáinak felvázolásával indítanak, majd kevesebb, mint 150 oldalnyi terjedelemben végigvezetnek minket az élet keletkezésétől az emberi nyelv kialakulásáig.
Richard E. Leakey - Roger Lewin: Fajunk eredete
Richard E. Leakey antropológus, hasonlóan szüleihez - Louis és Mary Leakeyhez -, felfedezéseivel lázba hozta a világ közvéleményét. Az 1972-ben a kenyai Rudolt-tónál végzett ásatásainak eredményei alapján az emberré válás hagyományos elméleteit ma már sokan megkérdőjelezik. Roger Lewin, a könyv társszerzője gyakorlott természettudományos író, a New Scientist című lap megbízott szerkesztője. A nemzetközi tudományos élet két elismert szakemberének könyve népszerűsítő formában, de igen magas szinten tárgyalja az emberré válás történetét.
Desmond Morris:
Marc D. Hauser: Vad elmék - mit gondolnak az állatok
Az ember újra és újra megpróbálja értelmezni és megérteni az állati viselkedés rejtelmeit. Miért kötnek önvédelmi szövetséget a delfinek és a csimpánzok, miközben más fajok ezt nem teszik? Hogyan képesek az oroszlánok kilométerekről felmérni a rivális falka létszámát? Ezeket a kérdéseket vizsgálja az állatok érzelem- és gondolatvilágában tett lebilincselő tudományos kalandozása során Marc D. Hauser. Megmutatja, hogy a fajok evolúciós környezetének szemrevételezésével miképpen kezdhetjük megérteni agyuk működését, s hogy az evolúcióbiológia és a kognitív pszichológia így szerzett felismerései hogyan forradalmasítják az állati intelligenciáról alkotott korábbi elképzeléseinket.
Szent-Györgyi Albert:
David Attenborough: Az élővilág atlasza
Az élővilág atlasza átfogó képet nyújt Földünk - sőt a világegyetem - múltjáról, jelenéről és sok, ember okozta problémával terhes jövőjéről, a szemet gyönyörködtető, egymástól merőben eltérő élőhelytípusokról és az ott fellelhető életközösségek tagjairól. A kezdetektől végigkíséri az olvasót bolygónk élővilágának fejlődéstörténetén, ismerteti a bioszféra nagy kiterjedésű ökológiai rendszereit az Egyenlítő menti trópusi övezettől a mérsékelt égövön át a sarkvidéki, zord éghajlatú tundráig és az örök hó birodalmáig. Bepillantást nyújt a mélytengeri sötétség különös világába, tengerpartok, tavak és folyók életébe. A könyv rámutat az élőlények csodálatos alkalmazkodóképességére, s figyelmet ébreszt a biológiai kölcsönhatások és versengések tanulmányozására.
Martin Rees: Csak hat szám: az Univerzumot kialakító erők
Sir Martin Rees a kozmológia nemzetközileg legelismertebb szakértője. A fekete lyukak, a galaxisok és a nagy energiájú asztrofizika számos kulcskérdésével foglalkozik. Mély kapcsolat van a csillagok és az atomok között. Martin Rees bemutatja, miként határozza meg csupán hat, a Nagy Bummba vésett szám a fizikai Világegyetemet. Sőt mi több, a kozmikus evolúció rendkívül érzékeny ennek a hat számnak az értékére. Ha közülük csak egy is más lett volna, nem léteznének sem a csillagok, sem az élet. Ez a felismerés az univerzum, a benne elfoglalt helyünk és a fizikai törvények gyökeresen új szemléletéhez vezet.
John Gribbin: Az idő születése
A XIX. században a csillagászok, a geológusok, és az evolúció kutatói először vetették fel, hogy – a Biblia tanításával ellentétben – a Föld és a Nap (legalább) néhány millió éves. A XX. század elején sok csillagász már hallgatólagosan azt tételezte fel, hogy a világegyetem végtelenül öreg. Az 1920-as években Edwin Hubble felfedezte a világegyetem tágulását. Ezt Einstein általános relativitáselméletével összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem történetének kellett, hogy legyen egy kezdőpontja – az Ősrobbanás. Az idő születése a hamis nyomok és zsákutcák félhomályos útvesztőlében az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is részese volt a döntő ütközetnek.
Stephen Hawking:
Hogy kiszűrje a
"like hijacking"
oldalakat a
Facebook
megerősítést kér a lájkolásról.